A törpe schnauzer

Fajtatörténet:

Az 1800-as években, elsősorban a dél-német parasztudvarokban éltek a rattlerek, ezek a mindens istállókutyák, amelyek egereket, patkányokat irtottak, kocsikat kísértek és lovakat őriztek. 30-50 cm magas, igen változatos színű kutyák voltak, amelyek sima- és drótszőrű változatban léteztek. Ekkor még valamennyit pinchernek nevezték. 1895 után kezdték el tenyészteni a drótszőrű pinchert, ezeket két külön osztályban mutatták be, az egyik a fordított harapású majompincher volt, a másik pedig a drótszőrű pincher törpe változata.  Az 1880-1910 körüli évek híres szakértője, bírája, L. Berta igen sokat tett a fajtajelleg kialakításáért. Az 1897-es erfurti kiállításon a drótszőrű törpe pincheres közül kiemelte azokat az egyedeket, amik az elképzelt típushoz közelítettek. Ezzel megadta az indítást a törpe schnauzer megformáláshoz. 1910-re a szelektálás megtörtént, 1923-ban leírták az első törpe schnauzer leírást. Ekkor ezek a kutyák is, mint a rattlerek összes változata, igen sokszínűek voltak: tiszta fekete, fekete – sárga foltos, vörös-sárga, szürke-sárga, só-bors. 1956-ra a fajtaleírás teljesen összhangba hozta a közép schnauzerrel. Csak a tiszta fekete és a só-bors maradt elismert. Ezeket a változatokat ma is szigorúan külön tenyésztik. Azonban a só-bors szülőktől származó almokban elszórtan megjelentek a fekete-ezüst kölykök. 1968-ban sikerült elfogadtatni ezt a változatot, de addigra már jelen voltak a fehér példányok is. Az 1990-ben az FCI által kiadott kutyafajták névjegyzékében szerepel mind a négy változat.

A törpe schnauzer jelleme:

Temperamentumos és értelmes kutya, józan, szeret tanulni, megbízható és igen erősen ragaszkodik a családjához. A legtöbb más fajtánál nehezebben szokja meg ha új gazdát kap. Figyelmes, éber és nem ilyedős, ezért házőrzőként is alkalmazható.

A fajta jól kijön más állatokkal és rendkívül jól kijön a gyerekekkel, ha megfelelően szocializálták. Az idegenekkel szemben olykor gyanakvó, de a család barátait örömmel üdvözli. Nem kell aggódni más kutyákkal szembeni viselkedése miatt, bár olykor előfordul, hogy fajtársaival szemben túlságosan is magabiztos.

A törpe schnauzer gyorsan és szívesen tanul. Az alapvető engedelmességi gyakorlatokat könnyen elsajátítja.  Ha megbízik a gazdájában gyorsan és pontosan végrehajtja a tőle kapott utasításokat, de nem szívesen ismételgeti ugyanazt a dolgot. A legtöbbet tisztességes, következetes bánásmóddal lehet elérni nála, s általában a gazdája hangja is pontosan elég a fegyelmezéséhez.

Jelenleg a fajtagondozó klubja a Dajana’s Pearl Kennelnek a Tradicionális Schnauzer Pincher Klub.

Törpe schnauzer standard (FCI 183)

Általános megjelenés: Kicsi, erőteljes, inkább zömök, mint karcsú, szálkásszőrű, elegáns, a schnauzer kicsinyített mása, a törpe megjelenés hiányosságai nélkül.
Fontos arányok: Kvadratikus felépítésű, a marmagassága kb. egyenlő a törzshosszúsággal. A fej teljes hossza (az orrhegytől a nyakszirtcsontig mérve) megegyzeik a hát hosszának felével (a martól a farktőig mérve).
Magatartás/karakter (wesen): Jellemvonásai a schnauzerének felelnek meg, egy kiskutyatemperamentumával és viselkedésével fűszerezve. Okossága, rettenthetetlensége, kitartása és ébersége kellemes házi-, őr- és kísérőkutyává teszik, mely kis lakásban is problémamentesen tartható.
FEJ Koponya: Erőteljes, elnyújtott, erősen kiugró nyakszirtcsont nélkül. A fej a kutyaméretéhez illő. A homlok lapos, ránctalan, és párhuzamosan fut az orrháttal.
Stop: A szemöldökívek által láthatóan kifejezett megjelenésű.
ARCORRI RÉSZ
Orrtükör: Jól kifejlett, nagy orrnyílásokkal, mindig fekete.
Fang: Tompa ék alakban végződik. Az orrhát egyenes.
Ajkak: Feketék, feszesen és simán fekszenek az állkapcson, az ajak zugak zártak.
Állkapocs/fogak: Erőteljes felső és alsó állkapocs. A teljes ollós harapás (a fogképletnek megfelelő 42 fog) erőteljesen fejlett, jól záródó és tiszta fehér. A rágóizomzat erőteljesen fejlett, de az erős pofaképződés a téglalap alakú fejformát (szakállal) nem zavarhatja.
Szemek: Közép nagyok, oválisak, előre néznek, sötétek, élénk tekintettel. A szemhéjak feszesek.
Fülek: Félig lelógóak, magasan tűzöttek, V-formájúak, a fülek belső éle a pofához simul, egyformán hordottak, előre, a halánték irányába fordulnak, miközben a párhuzamos törésvonal nem nyúlik túl a koponyán.
Nyak: Az erős, izmos nyak nemesen ívelt. Harmonikusan megy át a marba. erőteljesen illeszkedik a törzshöz, karcsú és a kutya méretéhez illő. A nyakbőr feszes és ránctalan.
TEST
Felső vonal: A martól kiindulva enyhén hátrafelé lejt.
Mar: A felső vonal legmagasabb pontját alkotja.
Hát: Erőteljes, rövid és feszes.
Ágyék: Rövid, erőteljes és mély. Az utolsó borda és a csípő közötti távolság rövid, miáltal a kutyakompaktnak tűnik.
Far: Enyhe görbülettel lefutó, észrevétlenül megy át a farok tűzésbe.
Mellkas: Mérsékelten széles, keresztmetszete ovális, a könyökig ér. Az elő mell a mellcsont által markánsan kifejezett.
Alsó vonal és has: A lágyék nem túlzottan felhúzott, a mellkas alsó részével szép, ívelt vonalat képez.
Farok: Természetesen meghagyott.
VÉGTAGOK
Mellső rész: A mellső végtagok elölről nézve vaskosak, egyenesek és nem szuk állásúak. Az alkar oldalról nézve egyenes.
Lapocka: Szilárdan simul a mellkashoz, jól izmolt, mindkét oldalon a lapockák széle túlnyúlik a hátcsigolya tövisnyúlványain. Lehetőleg ferde és jól hátra nyúló, a vízszintessel kb. 50 fokos szöget zár be.
Felkar: Jól a törzshöz simul, erőteljes és izmos, a lapockával kb. 95-105 fokos szöget zár be.
Könyök: Jól a testhez simul, sem kifelé, sem befelé nem fordul.
Alkar: Oldalról nézve teljesen egyenes, erőteljesen fejlett és jól izmolt.
Mellső lábtőízület: Erőteljes, szilárd, csak jelentéktelen mértékben emelkedik ki az alkar szerkezetéből.
Mellső lábközép: Elölről nézve függőleges, oldalról nézve enyhén ferdén áll a talajon, erőteljes és enyhén rugalmas.
Hátulsó rész: A comb ferdén helyezkedik el és erőteljes izmolt, a csánkízület határozottan szögelt.
Mellső mancsok: Rövidek és kerekek. A lábujjak szorosan simulnak egymáshoz és íveltek (macskamancsok), a talppárnák durvák, a körmök rövidek, feketék és erősek.
Hátulsó rész: Oldalról nézve ferdén álló, hátulról nézve a hátulsó végtagok egymással párhuzamosak, nem szuk állásúak.
Comb: Mérsékelten hosszú, széles és erőteljes izmolt.
Térd: Sem kifelé, sem befelé nem fordul.
Lábszár: Hosszú és erőteljes, inas, erőteljes csánkízületbe megy át.
Csánkízület: határozottan szögelt, erőteljes, szilárd, sem kifelé, sem befelé nem fordul.
Hátulsó lábközép: Rövid és merőlegesen áll a talajon.
Hátulsó mancsok: A lábujjak rövidek, íveltek és szorosan simulnak egymáshoz. A körmök rövidek és feketék.
Jármód: ruganyos, elegáns, fordulékony, szabad és térölelő. A mellső végtagok lehetőleg messze előre nyúlnak, a hátulsó végtagok ­- messze kinyúlva és ruganyosan – adják a szükséges tolóerőt. Az egyik mellső végtag és a másik oldali hátulsó végtag egyszerre mozog előre. A hát, a szalagok és az ízületek szilárdak.
Bőr: Az egész testen feszes.
Szőrzet: A szőrzetnek drótosnak és sűrűnek kell lennie. Sűrű aljszőrzet és semmi esetre sem túl rövid, kemény, a testhez simuló fedőszőrzet alkotja. A fedőszőrzet szálkás, megfelelően hosszú, hogy szerkezete megvizsgálható legyen, sem nem bozontos, sem nem hullámos. A végtagok szőrzete hajlamos arra, hogy ne olyan kemény legyen. Tipikus fajtajegy a nem túl Puha szakáll a fangon és a bozontos szemöldök, mely enyhén elfedi a szemeket.
Szín: Tiszta fekete, fekete aljszőrzettel, só-bors, fekete-ezüst, tiszta fehér fehér aljszőrzettel. A kívánatos só-bors szín közepes árnyalatú, egyenletesen eloszló, jól pigmentált “borsozottsággal” és szürke aljszőrzettel. A megengedett árnyalatok a sötét vas-szürkétől és az ezüst-szürkéig terjednek. Minden árnyalatnak az arckifejezést hangsúlyozó, sötét maszkot kell rendelkeznie, mely harmonikus illik az adott árnyalathoz. Kifejezetten világos jegyek a fejen, a szügyön és a végtagokon nem kívánatosak. A kívánatos fekete-ezüst színnél a fedőszőrzet fekete, fekete aljszőrzettel, fehér jegyek a szemek felett, a pofán, a szakállon, a torkon, a szügyön két különálló háromszög, a mellső lábközépen, a mancsokon, a hátulsó végtagok belső részén és a végbélnyílásnál. A homlok, a nyak és a fülek külső oldala fekete, mint a fedőszőrzet.
Marmagasság: 30-35 cm.
Súly: Kb. 4,5-7 kg.

Honlapunk cookie-kat használ. Bővebb információ itt.

Az oldalon történő látogatása során cookie-kat (“sütiket”) használunk. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Az oldal használatával elfogadja a cookie-k használatát.

Bezárás